"Mikor először megláttam a készülő képet, annyira beleborzongtam, még a hideg is kirázott, hogyan tud ennyire élő lenni egy festmény! Szinte óvatosan kiemeltem volna belőle az akkor egy éves kislányomat. Hihetetlen volt, hogy hirtelen visszakerültem 16 évet az időben, megelevenedett a rengeteg akkori emlék, a mára  felnőtté "cseperedett" gyermekeim megint kiskori ragaszkodásukkal néztek vissza rám" 

                                                (A "Cseperedők" megrendelője)

"Az én személyes képem helyszínéül a szülőfalumhoz, Drégelypalánkhoz közeli Hont-Tsitári kis kápolnát választottam. Küldtem néhány fotót róla, elmeséltem egy-két történetet, emléket, mely az adott helyszínhez köthető. Ezek után Attila személyesen is felkereste a helyszínt, fényképeket készített róla, megkereste és megtalálta azokat az apró részleteket, amelyek segítenek történetem elmeséléséhez, emlékeim megjelenítéséhez.
Az Ő ötlete volt, hogy a történet akkor válna kerekké, ha két kislányom is szerepelne a képen.
Ahhoz azonban, hogy élethűen tudja őket ábrázolni, szükség volt egy személyes találkozásra velük, mely alkalmával rengeteg fotót készítve róluk és elbeszélgetve velük, igyekezett személyiségüket a lehető legjobban feltérképezni.
Így született meg végül az Ücsörgők című kép, amely a család kedves emlékévé, féltett kincsévé vált, hiszen valamilyen módon az egész családom kötődik ehhez a képhez.
Akik ismerik a helyszínt és a gyermekeimet, azok szerint tökéletesen sikerült mindkettőt felismerhetően megjeleníteni.
Nekem és a családomnak azonban ennél sokkal többet jelent ez a kép…
Hogy miért?
Mert ezen a padon tanított gyermekkoromban a nagymamám imádkozni, rengeteget jártunk ide a szüleimmel, nyári szünetekben ide kirándultunk a barátaimmal.
Ja, és az egyik legfontosabb: itt láttam meg először egy lányt, aki később a feleségem, majd az "Ücsörgők" édesanyja lett.
Nyugodtan elmondhatom, hogy egész eddigi életem összes fontos állomása megjelenik… persze nem feltétlenül a képen, hanem elsősorban bennem.
Éppen ezért ezer szállal kötődöm ehhez a képhez, és ami a legfontosabb, amikor ránézek minden egyes alkalommal egy újabb történet jut eszembe róla.

Ezért a magával ragadó élményért örökké hálás leszek Attilának, hiszen az Ő személyes érdeklődése, igényessége, a teljes történet, a szereplők és a helyszín alapos megismerése valamint mérhetetlen tehetsége mind kellettek ahhoz, hogy ez az emlékkép ilyen tökéletesen sikerüljön.
Kívánom Önöknek, hogy egyszer mindenkinek legyen egy saját "Ücsörgők"-je, egy olyan emlék, amely segít visszaemlékezni régi kedves emlékekre, személyekre!" 

                                                                                        (Az "Ücsörgők" megrendelője)